További adatok – Egyesítő kongresszus

Derítsük ki, hogy egy fickó mennyire tud jó képességű lenni, és mennyire tud szabad lenni. És ha ezt kiderítettük, akkor azonnal kiderül, hogy a Dianetika és a Szcientológia területén végzett kutatás és vizsgálódás miért terjed egyre… mert mindig is kizárólag a képesség irányába haladt. Minél jobb képességűvé tudunk tenni egy emberi lényt, annál szabadabb. Minél több dinamika mentén él túl, annál több létezőséggel rendelkezik. Tehát jó képességűek vagyunk, ha a képességet keressük. – L. Ron Hubbard

1954 őszén híre ment, hogy L. Ron Hubbard egy sajátos kongresszust fog tartani, amelyet a Hubbard Dianetika Kutatási Alapítvány és a Szcientológusok Nemzetközi Hubbard Szövetsége is támogat. A közös támogatás azért volt fontos, mert ez jelezte a Dianetika és a Szcientológia újraegyesítését mind fizikai, mind filozófiai értelemben.

Ezt megelőzően e két terület egymástól függetlenül működött. A Dianetika az Emberrel Emberként, az első négy dinamikáján foglalkozott, miközben a Szcientológia az élettel a maga teljességében foglalkozott, felölelve az Ötödiktől Nyolcadikig terjedő dinamikákat.

Azzal, hogy az eredeti Hubbard Dianetika Kutatási Alapítvány Elizabethből Phoenixbe, a HASI székhelyére költözött, L. Ron Hubbard nekilátott, hogy teljesen megválaszolja az 1950 óta oly gyakran feltett kérdéseket: „Mi a Dianetika?” és „Mi a Szcientológia?”

És így 1954.  december 28-án telt ház volt Phoenixben az Egyesítő kongresszuson.Ezt az eseményt a Journal of Scientology joggal jellemezte úgy, mint „a Dianetika és Szcientológia történetének valaha volt legfontosabb rendezvénye”.

L. Ron Hubbard egy új könyv, a Dianetika 55! kiadásával nyitotta meg a kongresszust. Ezen teljesen újradefiniálta és összevetette a Dianetikát és a Szcientológiát, és ezzel négy év felfedezéseit foglalta össze egységes egésszé. A Szcientológia ekkorra megválaszolta az Ember és az Élet természetére vonatkozó, eredetileg az Első könyv kiadása után felmerült sarkalatos kérdéseket az emberi szellem létének és az exteriorizáció tényének megállapításával. Ez pedig új fényt vetett az engramok, az aberráció és a reaktív elme valódi forrására, teljessé téve így a kört. L. Ron Hubbard ezért a „Dianetika második könyvé”-nek nevezte ezt a könyvet.

Attól fogva a két tárgy egymással párhuzamosan fejlődött tovább, ezért megtette a következő lépést – azt az áttörést, ami nemcsak az auditálást forradalmasította, hanem az emberi kapcsolatok teljes egészét is. Ez az áttörés a mindaddig ismeretlen kommunikációs formula volt – azok a pontos elvek, amelyek első alkalommal adtak meghatározást a tökéletes kommunikációra.

Ezekben az előadásokban meghatározta a kommunikációs formula használatát nemcsak az ülésre vonatkozóan, de a személy másokkal, önmagával, a testével és a fizikai univerzummal folytatott kommunikációjának vonatkozásában is. E felfedezések olyan témákban történtek, mint: a játszmák és a csapdák mechanizmusai, miért marad fenn a fizikai univerzum, sőt miért van egy lénynek reaktív elméje.

Annyira fontosak voltak ezek az előadások, hogy a szervezetek egyik országból a másikba küldözgették egymás között a hangfelvételeket, hogy minden dianetikust és szcientológust ellássanak azzal a technológiával, amelyet később a Dianetika és a Szcientológia nagy felfedezése névvel illetett. Hiszen a kommunikációs ciklus varázsa, amit ezen a kongresszuson mutatott be, maga az auditálás alapja és az elsődleges oka annak, amiért az auditálás működik.

Itt találhatók az egész élet alapjául szolgáló kommunikációs felfedezések.